Kapcsolattartás a büntetés-végrehajtási intézetben
A fogvatartott kapcsolattartása a büntetés-végrehajtási jogviszonyból eredő, jogszabályban biztosított jogosultság, amelyet a büntetés-végrehajtási intézet rendjével, a fogvatartás biztonságával, valamint letartóztatott személy esetében a büntetőeljárás eredményes lefolytatásának követelményeivel összhangban lehet gyakorolni. A kapcsolattartás célja, hogy a fogvatartott a szabadságelvonás időtartama alatt is fenntarthesse családi, személyes és jogi kapcsolatait, ugyanakkor e jog gyakorlása nem eredményezheti az intézet biztonságának, rendjének vagy az eljárás érdekeinek sérelmét.
A fogvatartott elsősorban hozzátartozóival, továbbá az általa megjelölt és a büntetés-végrehajtási intézet által nyilvántartásba vett személyekkel tarthat kapcsolatot. Hozzátartozónak a Büntető Törvénykönyv szerinti hozzátartozói kör minősül, vagyis ide tartozik az egyeneságbeli rokon és annak házastársa vagy élettársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő – ideértve az együtt élő mostohaszülőt is –, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek – ideértve az együtt élő mostohagyermeket is –, a testvér és annak házastársa vagy élettársa, a házastárs, az élettárs, valamint a házastárs vagy élettárs egyeneságbeli rokona és testvére.
A kapcsolattartás gyakorlásának feltétele, hogy az érintett személy a kapcsolattartói nyilvántartásba vételhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot megtegye. A hozzájárulás hiányában a megjelölt személlyel a kapcsolattartás nem engedélyezhető. A kapcsolattartói nyilatkozat rendszerint a büntetés-végrehajtási intézet útján, illetve a reintegrációs tiszt közreműködésével szerezhető be, de a szükséges nyilatkozat a befogadáskor vagy a kapcsolattartás engedélyezésére irányuló eljárás során is benyújtható. A hozzátartozó kapcsolattartóként történő nyilvántartásba vételéről a büntetés-végrehajtási intézet a hozzájárulás beérkezését követően intézkedik, míg nem hozzátartozó személy esetében az engedélyezés külön döntést igényel.
Letartóztatott személy esetében a kapcsolattartásra további korlátozások vonatkozhatnak. A büntetőeljárás érdekeinek védelme érdekében a rendelkezési jogkör gyakorlója – az eljárási helyzettől függően az ügyészség vagy a bíróság – a kapcsolattartást korlátozhatja vagy megtilthatja, amennyiben az az eljárás eredményességének biztosítása érdekében szükséges. A korlátozásnak minden esetben konkrét eljárási indokon kell alapulnia, és nem lehet önkényes vagy általános jellegű.
A fogvatartott a hozzátartozóin és az engedélyezett kapcsolattartóin túl kapcsolatot tarthat védőjével, valamint jogszabályban meghatározott esetben jogi képviselőjével is. A védővel való kapcsolattartás külön garanciális jelentőségű, mivel a védelemhez való jog gyakorlását szolgálja. Ennek megfelelően a fogvatartott a védőjével írásban, szóban és személyesen is érintkezhet, a fogvatartást foganatosító szerv rendjének megtartása mellett.
A kapcsolattartás főbb formái a levelezés, a telefonálás, a telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás, a látogatás, valamint a csomag küldése és fogadása.
Levelezés
A fogvatartott a jogszabályi keretek között levelet küldhet és fogadhat. Levélnek minősül az írásbeli, egyedi és személyes jellegű közlést tartalmazó küldemény, ideértve a levelezőlapot és a képes levelezőlapot is. A levélküldeményben fénykép vagy más, a vonatkozó szabályok szerint megengedett melléklet is elhelyezhető. Az olyan küldemény, amely tartalma alapján nem minősül levélnek, csomagként kezelhető.
A levelezés a fogvatartás biztonsága érdekében ellenőrizhető. Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a küldemény nem tartalmaz-e tiltott tárgyat, a fogvatartás biztonságát veszélyeztető információt, illetve olyan tartalmat, amelynek továbbítása jogszabály alapján nem engedélyezhető. A jogszabályban meghatározott hivatalos szervekkel, a védővel, valamint egyes alapjogvédelmi szervekkel folytatott levelezésre szigorúbb garanciális szabályok vonatkoznak, és annak tartalmi ellenőrzése csak a törvényben meghatározott keretek között lehetséges.
Látogatás
A látogatás a személyes kapcsolattartás egyik legfontosabb formája. A fogvatartott a kategória- és rezsimszabályokhoz igazodóan fogadhat látogatót. A látogatás időtartamára, gyakoriságára, a látogatók számára és a beléptetés feltételeire a büntetés-végrehajtási jogszabályok, valamint az adott intézet házirendje irányadó. A látogatás főszabály szerint a bv. intézet által meghatározott helyen és időpontban történik. Kiskorú látogató rendszerint csak felnőtt személy kíséretében léphet be az intézetbe.
Amennyiben az intézet rendje vagy biztonsága ezt indokolja, a látogatás fokozott biztonsági feltételek mellett, így különösen biztonsági fülkében vagy ellenőrzött körülmények között is lebonyolítható. A látogatás ellenőrizhető, és ha a fogvatartott vagy a látogató a szabályokat megszegi, a látogatás megszakítható vagy befejezhető.
Telefonálás
A fogvatartott a jogszabályban és az intézeti szabályokban meghatározott gyakorisággal és időtartamban telefonálhat. Telefonálásra kizárólag a büntetés-végrehajtási intézet által biztosított vagy engedélyezett eszköz használható. A telefonbeszélgetés – a védővel vagy más, jogszabályban védett személlyel folytatott kommunikáció kivételével – a fogvatartás biztonsága és az intézet rendje érdekében ellenőrizhető, illetve indokolt esetben megszakítható.
Telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás
A fogvatartott a jogszabályi feltételek fennállása esetén telekommunikációs eszköz útján is tarthat kapcsolatot hozzátartozóival vagy engedélyezett kapcsolattartóival. Ennek gyakoriságát, időtartamát és technikai feltételeit a büntetés-végrehajtási szabályok, a fogvatartott kategória-besorolása, valamint az adott intézet technikai lehetőségei határozzák meg. A telekommunikációs kapcsolattartás ellenőrizhető, és ha az intézet rendje vagy a fogvatartás biztonsága ezt szükségessé teszi, megszakítható. Az ellenőrzés vagy megszakítás tényéről az érintetteket tájékoztatni kell.
Csomag küldése és fogadása
A fogvatartott a jogszabályban meghatározott gyakorisággal csomagot fogadhat és küldhet. A csomag tartalmát a büntetés-végrehajtási intézet ellenőrizheti. Postai úton főszabály szerint nem küldhető be élelmiszer, tisztálkodási szer, dohánytermék, illetve gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény, kivéve azokat a jogszabályban meghatározott eseteket, amikor valamely, az elítélt részére szükséges gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz az intézet által nem biztosítható, és annak bejuttatása az előírt feltételek mellett engedélyezett.
Élelmiszert, tisztálkodási szert vagy dohányterméket tartalmazó csomag a jogszabályi feltételek szerint, ellenérték megfizetése mellett, a büntetés-végrehajtási intézetben működő kijelölt üzleten, illetve az erre rendszeresített elektronikus felületen keresztül állítható össze. A fogvatartott számára át nem adható tárgyakat az intézet a vonatkozó szabályok szerint letétbe helyezi, visszaküldi, az arra jogosult személy részére kiadja, vagy – ha ennek jogszabályi feltételei fennállnak – megsemmisíti.
Jogorvoslat és panasz
Amennyiben a kapcsolattartással összefüggésben a fogvatartott vagy a kapcsolattartó jogát, jogos érdekét sértő döntés, intézkedés vagy mulasztás merül fel, a jogszabályban meghatározott feltételek szerint panasz előterjesztésének lehet helye. A panasz benyújtására nyitva álló határidőre és az elbírálás rendjére a büntetés-végrehajtási törvény rendelkezései irányadók.
A fogvatartott kapcsolattartása a büntetés-végrehajtási jogviszonyból eredő, jogszabályban biztosított jogosultság, amelyet a büntetés-végrehajtási intézet rendjével, a fogvatartás biztonságával, valamint letartóztatott személy esetében a büntetőeljárás eredményes lefolytatásának követelményeivel összhangban lehet gyakorolni. A kapcsolattartás célja, hogy a fogvatartott a szabadságelvonás időtartama alatt is fenntarthesse családi, személyes és jogi kapcsolatait, ugyanakkor e jog gyakorlása nem eredményezheti az intézet biztonságának, rendjének vagy az eljárás érdekeinek sérelmét.
A fogvatartott elsősorban hozzátartozóival, továbbá az általa megjelölt és a büntetés-végrehajtási intézet által nyilvántartásba vett személyekkel tarthat kapcsolatot. Hozzátartozónak a Büntető Törvénykönyv szerinti hozzátartozói kör minősül, vagyis ide tartozik az egyeneságbeli rokon és annak házastársa vagy élettársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő – ideértve az együtt élő mostohaszülőt is –, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek – ideértve az együtt élő mostohagyermeket is –, a testvér és annak házastársa vagy élettársa, a házastárs, az élettárs, valamint a házastárs vagy élettárs egyeneságbeli rokona és testvére.
A kapcsolattartás gyakorlásának feltétele, hogy az érintett személy a kapcsolattartói nyilvántartásba vételhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot megtegye. A hozzájárulás hiányában a megjelölt személlyel a kapcsolattartás nem engedélyezhető. A kapcsolattartói nyilatkozat rendszerint a büntetés-végrehajtási intézet útján, illetve a reintegrációs tiszt közreműködésével szerezhető be, de a szükséges nyilatkozat a befogadáskor vagy a kapcsolattartás engedélyezésére irányuló eljárás során is benyújtható. A hozzátartozó kapcsolattartóként történő nyilvántartásba vételéről a büntetés-végrehajtási intézet a hozzájárulás beérkezését követően intézkedik, míg nem hozzátartozó személy esetében az engedélyezés külön döntést igényel.
Letartóztatott személy esetében a kapcsolattartásra további korlátozások vonatkozhatnak. A büntetőeljárás érdekeinek védelme érdekében a rendelkezési jogkör gyakorlója – az eljárási helyzettől függően az ügyészség vagy a bíróság – a kapcsolattartást korlátozhatja vagy megtilthatja, amennyiben az az eljárás eredményességének biztosítása érdekében szükséges. A korlátozásnak minden esetben konkrét eljárási indokon kell alapulnia, és nem lehet önkényes vagy általános jellegű.
A fogvatartott a hozzátartozóin és az engedélyezett kapcsolattartóin túl kapcsolatot tarthat védőjével, valamint jogszabályban meghatározott esetben jogi képviselőjével is. A védővel való kapcsolattartás külön garanciális jelentőségű, mivel a védelemhez való jog gyakorlását szolgálja. Ennek megfelelően a fogvatartott a védőjével írásban, szóban és személyesen is érintkezhet, a fogvatartást foganatosító szerv rendjének megtartása mellett.
A kapcsolattartás főbb formái a levelezés, a telefonálás, a telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás, a látogatás, valamint a csomag küldése és fogadása.
Levelezés
A fogvatartott a jogszabályi keretek között levelet küldhet és fogadhat. Levélnek minősül az írásbeli, egyedi és személyes jellegű közlést tartalmazó küldemény, ideértve a levelezőlapot és a képes levelezőlapot is. A levélküldeményben fénykép vagy más, a vonatkozó szabályok szerint megengedett melléklet is elhelyezhető. Az olyan küldemény, amely tartalma alapján nem minősül levélnek, csomagként kezelhető.
A levelezés a fogvatartás biztonsága érdekében ellenőrizhető. Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a küldemény nem tartalmaz-e tiltott tárgyat, a fogvatartás biztonságát veszélyeztető információt, illetve olyan tartalmat, amelynek továbbítása jogszabály alapján nem engedélyezhető. A jogszabályban meghatározott hivatalos szervekkel, a védővel, valamint egyes alapjogvédelmi szervekkel folytatott levelezésre szigorúbb garanciális szabályok vonatkoznak, és annak tartalmi ellenőrzése csak a törvényben meghatározott keretek között lehetséges.
Látogatás
A látogatás a személyes kapcsolattartás egyik legfontosabb formája. A fogvatartott a kategória- és rezsimszabályokhoz igazodóan fogadhat látogatót. A látogatás időtartamára, gyakoriságára, a látogatók számára és a beléptetés feltételeire a büntetés-végrehajtási jogszabályok, valamint az adott intézet házirendje irányadó. A látogatás főszabály szerint a bv. intézet által meghatározott helyen és időpontban történik. Kiskorú látogató rendszerint csak felnőtt személy kíséretében léphet be az intézetbe.
Amennyiben az intézet rendje vagy biztonsága ezt indokolja, a látogatás fokozott biztonsági feltételek mellett, így különösen biztonsági fülkében vagy ellenőrzött körülmények között is lebonyolítható. A látogatás ellenőrizhető, és ha a fogvatartott vagy a látogató a szabályokat megszegi, a látogatás megszakítható vagy befejezhető.
Telefonálás
A fogvatartott a jogszabályban és az intézeti szabályokban meghatározott gyakorisággal és időtartamban telefonálhat. Telefonálásra kizárólag a büntetés-végrehajtási intézet által biztosított vagy engedélyezett eszköz használható. A telefonbeszélgetés – a védővel vagy más, jogszabályban védett személlyel folytatott kommunikáció kivételével – a fogvatartás biztonsága és az intézet rendje érdekében ellenőrizhető, illetve indokolt esetben megszakítható.
Telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás
A fogvatartott a jogszabályi feltételek fennállása esetén telekommunikációs eszköz útján is tarthat kapcsolatot hozzátartozóival vagy engedélyezett kapcsolattartóival. Ennek gyakoriságát, időtartamát és technikai feltételeit a büntetés-végrehajtási szabályok, a fogvatartott kategória-besorolása, valamint az adott intézet technikai lehetőségei határozzák meg. A telekommunikációs kapcsolattartás ellenőrizhető, és ha az intézet rendje vagy a fogvatartás biztonsága ezt szükségessé teszi, megszakítható. Az ellenőrzés vagy megszakítás tényéről az érintetteket tájékoztatni kell.
Csomag küldése és fogadása
A fogvatartott a jogszabályban meghatározott gyakorisággal csomagot fogadhat és küldhet. A csomag tartalmát a büntetés-végrehajtási intézet ellenőrizheti. Postai úton főszabály szerint nem küldhető be élelmiszer, tisztálkodási szer, dohánytermék, illetve gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény, kivéve azokat a jogszabályban meghatározott eseteket, amikor valamely, az elítélt részére szükséges gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz az intézet által nem biztosítható, és annak bejuttatása az előírt feltételek mellett engedélyezett.
Élelmiszert, tisztálkodási szert vagy dohányterméket tartalmazó csomag a jogszabályi feltételek szerint, ellenérték megfizetése mellett, a büntetés-végrehajtási intézetben működő kijelölt üzleten, illetve az erre rendszeresített elektronikus felületen keresztül állítható össze. A fogvatartott számára át nem adható tárgyakat az intézet a vonatkozó szabályok szerint letétbe helyezi, visszaküldi, az arra jogosult személy részére kiadja, vagy – ha ennek jogszabályi feltételei fennállnak – megsemmisíti.
Jogorvoslat és panasz
Amennyiben a kapcsolattartással összefüggésben a fogvatartott vagy a kapcsolattartó jogát, jogos érdekét sértő döntés, intézkedés vagy mulasztás merül fel, a jogszabályban meghatározott feltételek szerint panasz előterjesztésének lehet helye. A panasz benyújtására nyitva álló határidőre és az elbírálás rendjére a büntetés-végrehajtási törvény rendelkezései irányadók.