Btk. 268. § (1) Aki
a) mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol,
b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság
tudomására,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján
az érintett ellen büntetőeljárás indul.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hamis vád alapján a vádlottat elítélik,
b) a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynek elkövetőjét a törvény
életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegeti.
(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az életfogytig tartó
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a
vádlottat elítélik.
(5) Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert
gondatlanságból nem tud arról, hogy tényállítása valótlan, vagy a bizonyíték hamis,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- § Aki
a) mást hatóság előtt szabálysértéssel vagy közigazgatási bírsággal sújtandó
szabályszegéssel hamisan vádol,
b) mást hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétséggel hamisan
vádol,
c) más ellen szabálysértésre, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésre
vagy fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság vagy a fegyelmi
jogkör gyakorlójának tudomására,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. - § (1) Ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig
hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése
alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád büntethetőségének
elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.
(2) Korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető a hamis
vád elkövetőjének büntetése, ha a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt az
eljáró hatóságnak feltárja.
Mit jelent a hamis vád?
1) A hamis vád bűncselekményét követi el, aki mást hatóság előtt bűncselekmény
elkövetésével hamisan vádol:
A megvádolt személynek élő, az elkövető által egyedileg beazonosított személynek
kell lennie. A hamis vád elkövetőjének nem kell pontosan név szerint megneveznie a
hamisan megvádolt személyt, elég, ha az általa előadottakból egyértelműen meg
lehet állapítani a személyét.
Ha a megvádolt személy, a vádolás időpontjában már halott volt, az elkövető a hamis
vád bűntettét nem, de a kegyeletsértést megvalósíthatja.
Ha a hamis vád kitalált személy ellen irányul, az elkövető cselekménye hatóság
félrevezetésének megállapítására lehet alkalmas.
A szóhasználata szerint „ismeretlen tettes” vagy meg nem nevezett személy ellen tett
feljelentés is megvalósíthatja a hamis vádat, ha valójában egyedileg meghatározott
személyre tereli a gyanút [BJD 2811., 2814.].
Ha valaki nem mást, hanem magát vádolja hamisan bűncselekmény elkövetésével,
úgy a cselekménye a hamis vádat nem valósítja meg, de a hatóság félrevezetése
(Btk. 271.) megállapítására lehet alkalmas.
A hamis vád akkor is megvalósul, ha az elkövető olyan személyt vádol hamisan, aki
nem büntethető (kivéve, ha a vád kifejezetten utal a büntethetőségi akadályra).
A vádolásnak hatóság előtt kell történnie, de a hamis vád bármely hivatalos
személy előtt elkövethető, ha az annak megfelelő tényállást az elkövető a hivatalos
személy eljárása során teszi meg, mivel a hivatalos személy köteles a hivatali
hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A hamis vád, hatósági
kikérdezés során tett nyilatkozatban vagy tanúvallomásban is megvalósítható.
Mikor hamis a vád?
A vád akkor hamis, ha az elkövető, – a büntető törvénykönyv különös részében
meghatározott valamely bűncselekmény törvényi tényállását kimerítő, a cselekmény
lényegét jelentő tények vonatkozásban – valótlan tényállást ad elő.
A hamis vádolás fogalmilag azt is jelenti, hogy a hatóság előtt tett tényállítás
objektíve valótlan, vagyis az tartalmában eltér a valóságtól, és a megvádolt
személlyel szemben csak azért indult büntetőeljárás, mert a feljelentés a valóságtól
eltérő adatokat tartalmazott [BH 2000.436.].
A tényállításnak kifejezettnek kell lennie. Valamilyen tény vitatása egymagában még
nem hamis vád még akkor sem, ha közvetett utalásnak tekinthető arra, hogy valaki
bűncselekményt követett el (pl.: „a tanú vallomása nem felel meg a valóságnak” –
azaz hamis tanúzás bűntettét követte el [BH 1978/316.].
Nincs hamis vád, ha az elkövető olyan cselekményt tulajdonít másnak (pl. a vádlott-
társának), amely miatt már folyik a büntetőeljárás az utóbbi ellen. Ezzel nem lépi túl a
védekezési jog kereteit sem [BJD 4956., 9072.].
Fontosabb bírósági határozatok
A tényállítástól meg kell különböztetni a tényre utaló kifejezést, amely csak
általánosságban utal meghatározott személy magatartására (pl. N. N. „hamisan
tanúskodott”). Az ilyen állítás konkrét terhelő tények megjelölése nélkül legfeljebb a
becsület csorbítására alkalmas tényállítás, és így rágalmazást valósíthat meg [BJD
7330.].
Nem valósít meg hamis vádat vagy hamis tanúzást az ittas járművezetés miatt indult
eljárásban a terheltnek az a védekezése, mely szerint a gépjárművet nem ő, hanem
más, józan személy vezette. E tényállítás tartalma ugyanis nem bűncselekményre
vonatkozik [BH 2006.104.].
Hamis vádért felel a terhelt, ha az általa elkövetett közvádas bűncselekményt
másnak tulajdonítja. Ennek egyik esete, amikor a tetten ért terhelt más létező
személynek adja ki magát, s ezzel azt a személyt teszi ki eljárásnak [BH 1984.92.].
A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy – aki a hatóság tagjai előtt a
testvére személyi adatainak bemondásával igazolja magát – a testvér sérelmére
hamis vád bűntettét követi el, annak ellenére, hogy a személyazonosságát utóbb
megállapítják és a testvére ellen a büntetőeljárás nem indul meg [BH 2005.91].
Megállapítható a hamis vád akkor is, ha a bűncselekmény lényegében megtörtént,
de a vádaskodó elhallgatja a büntetőeljárás akadályát, vagy olyan körülményt fűz
valamilyen cselekményhez, amely miatt az bűncselekménynek látszik [BJD 7329.].
Koholt bizonyíték
2) A hamis vád bűncselekményét követi el, aki más ellen bűncselekményre
vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására:
Bizonyítékot koholni, kizárólag hamis tárgyi bizonyítási eszköz létrehozásával,
vagy valós tárgyi bizonyítási eszköz megváltoztatásával lehet. A koholt
bizonyítéknak alkalmasnak kell lennie azon valótlan tények bizonyítására, hogy
bűncselekmény történt, és azt meghatározott személy követte el, vagy annak a
valótlan ténynek a bizonyítására, hogy a valójában megtörtént bűncselekményt
meghatározott (hamisan vádolt) személy követte el.
Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan tárgy (dolog), amely a bizonyítandó tény
bizonyítására alkalmas, így különösen az, amely a bűncselekmény elkövetésének
vagy a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben az elkövető nyomait
hordozza, vagy a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, amelyet a
bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a bűncselekményt
elkövették. Tárgyi bizonyítási eszköz az irat, a rajz és minden olyan tárgy, amely
műszaki, vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít. Ahol a törvény iratról
rendelkezik, ezen az adatot rögzítő tárgyat is érteni kell. [Be. 115. § (1)(2)]
Hamis bizonyítási eszköz létrehozását jelenti például, ha az elkövető szándékosan
valaki más által használt mobiltelefont (egyéb használati tárgyat, személyes
dokumentumot, vagy a DNS-ét tartalmazó hajszálat, vért, stb..) helyez el a
bűncselekmény elkövetésének a helyszínén.
Bizonyítási eszköz meghamisítása például a bűncselekmény helyszínén talált
tárgyak átrendezése, míg a bizonyítási eszköz eltávolítása bűnpártolást valósít meg.
A koholt bizonyítéknak a hatóság tudomására hozása általában oly módon történik,
hogy az elkövető a bizonyítási eszközt átadja, vagy közli a feltalálási helyét stb., de
megvalósulhat úgy is, ha az elkövető cselekményének következtében találnak rá,
(például a helyszínén hagyott eszközre) vagy az elkövető mással viteti el
hatósághoz.
A cselekmény megvalósul (befejezett), amikor a hatóság előtt a hamis vád szóban
elhangzik, vagy a hamis vádat tartalmazó irat a hatósághoz megérkezik, a koholt
bizonyíték a hatóság birtokába, tudomására jut.
Kísérlet miatt büntetendő az elkövető, ha a hamis vádat tartalmazó iratot a
hatóságnak megküldte, de az valamilyen oknál fogva nem érkezik meg a címzetthez,
illetve, ha megtett mindent annak érdekében, hogy a koholt bizonyíték a hatóság
birtokába, tudomására juthasson, de az valamilyen oknál fogva elmaradt.
A hamis vád annyi rendbeli, ahány személyt vádol meg a tettes. Ha egy vádban egy
embert több bűncselekmény elkövetésével vádol meg a tettes, nem valósul meg
halmazat.
Ha a hamis vád egyrészt a hatóság előtt másnak bűncselekmény elkövetésével
történt hamis vádolásával, másrészt koholt bizonyítéknak a hatóság tudomására
hozatalával valósul meg; az előbbi elkövetési fordulat megállapításának van helye,
míg a bizonyíték koholásában megnyilvánuló magatartást a büntetés kiszabása
során súlyosító körülményként kell értékelni [BH 2002.256.]
A hamis vád folytán megindított eljárás során a vádaskodó által tett tanúvallomás
nem értékelhető – hamis tanúzásként – halmazatban [a hamis vád büntetlen
utócselekménye; BJD 4955.].
A Btk. 269. § értelmében a hamisan vádolni nem kizárólag a Btk.-ban megjelölt
bűncselekményekkel lehet valakit, hanem szabálysértés, közigazgatási bírsággal
sújtandó szabálysértés, vagy fegyelmi vétség elkövetésével is.
Hamis vád minősített esetei, a hamis vád büntetése
Amíg a hamis vád elkövetését a törvény alapesetben 3 évig terjedő
szabadságvesztéssel rendeli büntetni, – amely helyett kiszabható akár elzárás,
közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, stb.., illetve e büntetések
közül több is – addig minősített esetben
- ha a hamis vád alapján az érintett ellen büntetőeljárás indult, 1 évtől 5 évig
- ha az érintettet (vádlottat) a hamis vád alapján elítélték, vagy ha a hamis vád olyan
bűncselekményre vonatkozott amelynek az elkövetőjét a törvény életfogytig tartó
szabadságvesztéssel is fenyegeti 2 évtől 8 évig, - ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre
vonatkozó hamis vád alapján a vádlottat elítélik, a hamis vád elkövetőjét 5 évtől 10
évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.
A hamis vád bűncselekménye gondatlanságból is elkövethető, amit a törvény két
évig terjedő szabadságvesztéssel büntet. [Btk. 268. § (5)] (Gondatlanságból követi el
a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de
könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy aki cselekménye lehetséges
következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy
körültekintést elmulasztja. [Btk. 8. §]
A Btk. 270. § (2) bekezdése a büntetés korlátlan enyhítésére, különös méltánylást
érdemlő esetben annak mellőzésére nyújt lehetőséget azzal szemben, aki a vád
hamisságát az alapügy befejezése előtt feltárja a hatóságnak.
Hamis vád feljelentése
Amennyiben a hamis vád miatt valamilyen oknál fogva nem indul büntetőeljárás,
vagy ha a hamis vád folytán (a megvádolt ellen) indult eljárást befejezték, a
feljelentés az általános szabályok szerint bárki megteheti… Ha a hamis vád folytán
eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás
csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés
esetét kivéve a hamis vád büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének
napján kezdődik.
Hamis vád elévülése
A büntethetőség elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt
év elteltével.
Az elévülés kezdő napja
a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás
megvalósul,
b) kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekményvéget ér,
Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyésznek, a nyomozó hatóságnak,
illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy
a külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított
büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét
elkezdődik.
Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe
nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért
függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható,
ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kóros elmeállapotú lett.
Fontos leszögezni, hogy a hamis vád elkövetését, mint a többi bűncselekményt is,
bizonyítani kell. Nem valósít meg hamis vádat az a személy, akinek a sérelmére
elkövetett bűncselekményt
(például önbíráskodást, rablást, rágalmazást, zsarolást, csalást, sikkasztást,) nem
sikerül bizonyítani, és ezért a büntetőeljárást megszüntetik, vagy az felmentéssel
zárul. Hamis vádnak csak az a cselekmény minősülhet, amikor az elkövető tudja,
/vagy kellő körültekintés mellett tudnia kellene/, hogy az a tényállás, elkövetési
magatartás, amit állít, amivel mást terhel valótlan, és ahhoz, hogy emiatt el is ítélje a
bíróság az szükséges, hogy ez – mármint, hogy tudta, hogy hamisan vádaskodik –
bizonyítható legyen.