A KIUTASÍTÁS BTK 59.
59. § (1) Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. (2) Nem utasítható ki az, aki számára Magyarország menedékjogot biztosít. (3) A szabad mozgás és tartózkodás jogával, valamint Magyarország területén huzamos tartózkodási jogosultsággal […]
A KÖZÜGYEKTŐL ELTILTÁS BTK 61.
61. § (1) A közügyek gyakorlásától el kell tiltani azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen. (2) A közügyektől eltiltott a) nem rendelkezik választójoggal, nem vehet részt népszavazásban és népi kezdeményezésben, b) nem lehet hivatalos személy, c) nem lehet népképviseleti szerv testületének, bizottságának tagja, azok munkájában nem vehet részt, […]
A MEGROVÁS BTK 64.
64. § (1) Megrovásban kell részesíteni azt, akinek cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy az e törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása – ide nem értve az elkobzást, a vagyonelkobzást, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét és a tárhelyszolgáltatás megszüntetését – szükségtelen. (2) A megrovással a […]
A PRÓBÁRA BOCSÁTÁS BTK 65.
65. § (1) A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető. (2) Nem bocsátható próbára a) a visszaeső, b) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, c) aki a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt […]
AZ ELKOBZÁS BTK 72. // A VAGYONELKOBZÁS BTK 74.
72. § (1) El kell kobozni azt a dolgot, a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, b) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre, c) amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak, d) amelynek a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik. (2) El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben […]
AZ ELEKTRONIKUS ADAT VÉGLEGES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELE BTK 77.
77. § (1) Véglegesen hozzáférhetetlenné kell tenni azt az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatot, a) amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele bűncselekményt valósít meg, b) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy c) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre. (1a) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele kiterjed minden olyan adatra, amely azonos a véglegesen hozzáférhetetlenné tett elektronikus adattal. (2) Az elektronikus […]
A BÜNTETÉS CÉLJA BTK 79.
79. § A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el.
A BÜNTETÉS KISZABÁSÁNAK ELVEI BTK 80.
80. § (1) A büntetést az e törvényben meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. (2) Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó. A középmérték a büntetési tétel alsó […]
A HALMAZATI BÜNTETÉS BTK 81.
81. § (1) Bűnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni. (2) A halmazati büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre megállapított büntetési nemek, illetve büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. (3) Ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, a büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, de […]
A BÜNTETÉS ENYHÍTÉSE BTK 82.
82. § (1) A büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne. (2) Az (1) bekezdés alapján, ha a büntetési tétel alsó határa a) tízévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb ötévi, b) ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi, c) kétévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egyévi, d) egyévi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést lehet kiszabni. […]