A BÜNTETÉS KISZABÁSA EGYEZSÉG ESETÉN BTK 83.
83. § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény XCIX. Fejezete szerinti eljárásban az egyezség (a továbbiakban: egyezség) jóváhagyása esetén a büntetés kiszabásakor a 82. § (2) bekezdésében meghatározott enyhébb büntetési tételek alsó határát kell alapul venni. (2) Ha az egyezség jóváhagyására olyan terhelt esetében kerül sor, aki az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, […]
A SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK FELFÜGGESZTÉSE BTK 85 / 86 / 87 / 88.
85. § (1) A két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha – különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. (1a) A határzár tiltott átlépése (352/A. §), a határzár megrongálása (352/B. §), a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (352/C. §), valamint az embercsempészés (353. […]
A KÜLÖNÖS, A TÖBBSZÖRÖS ÉS AZ ERŐSZAKOS TÖBBSZÖRÖS VISSZAESŐKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK BTK 89 / 90.
89. § (1) A különös és a többszörös visszaesővel szemben az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a huszonöt évet. (2) A különös és a többszörös visszaesővel szemben a büntetés a 82. § (1) bekezdése alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott súlyosabb […]
AZ ELŐZETES FOGVATARTÁS, A BŰNÜGYI FELÜGYELET ÉS A SZABÁLYSÉRTÉSI BÜNTETÉSEK BESZÁMÍTÁSA BTK 92.
92. § (1) A kiszabott szabadságvesztésbe, elzárásba, közérdekű munkába és pénzbüntetésbe be kell számítani az előzetes fogvatartás és az olyan bűnügyi felügyelet teljes idejét, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el. (2) A beszámításnál egynapi előzetes fogvatartás egynapi szabadságvesztésnek, egynapi elzárásnak, […]
ÖSSZBÜNTETÉS BTK 93.
93. § (1) Ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, a jogerősen kiszabott büntetéseket – törvényben meghatározottak szerint – összbüntetésbe kell foglalni, ha az elkövető valamennyi bűncselekményt a legkorábbi elsőfokú ügydöntő határozat kihirdetését megelőzően követte el. (2) Összbüntetésbe csak olyan végrehajtandó szabadságvesztések foglalhatók, amelyeket az összbüntetésbe foglaláskor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak […]
AZ ELÍTÉLÉSHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOS JOGKÖVETKEZMÉNYEK BTK 97 / 98 / 99.
97. § (1) A büntetőjogi felelősség megállapításához, büntetés kiszabásához vagy intézkedés alkalmazásához fűződő hátrányos jogkövetkezményt törvény állapíthat meg. (2) A büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatokat közhiteles hatósági nyilvántartás (a továbbiakban: bűnügyi nyilvántartási rendszer) tartalmazza a törvényben meghatározott időpontig, ezt követően hátrányos jogkövetkezmény az elítélés miatt már nem állapítható meg az […]
A TÖRVÉNYI MENTESÍTÉS BTK 100.
100. § (1) E törvény erejénél fogva áll be a mentesítés a) elzárás, pénzbüntetés és közérdekű munka esetén az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének napján, b) foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás és sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése napján, c) kiutasítás esetén a büntetés végrehajtásának befejezése vagy végrehajthatóságának megszűnése napján, d) felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének […]
A BÍRÓSÁGI MENTESÍTÉS BTK 101.
101. § (1) Végrehajtandó szabadságvesztés esetén a bíróság az elítéltet kérelemre utólag mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a szabadságvesztés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a 100. § (1) bekezdés f)–i) pontjában meghatározott idő fele már eltelt. (2) Felfüggesztett szabadságvesztés esetén a bíróság az elítéltet kérelemre utólag mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a próbaidő fele része, de legalább […]
A KEGYELMI MENTESÍTÉS BTK 104.
104. § (1) A kegyelmi jogkör gyakorlója – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az elítéltet kegyelemből mentesítésben részesítheti akkor is, ha e törvény szerint ennek egyébként nincs helye. (2) A kegyelmi mentesítésben részesített személy a büntetőjogon kívüli hátrányos jogkövetkezmények szempontjából büntetlen előéletűnek tekintendő. (3) A köztársasági elnök az egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja azzal az elítélttel szemben, […]
A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
105. § (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem. (2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 106. § (1) A fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, és a társadalom hasznos tagjává váljon, erre tekintettel […]